Kicsit későinek érzem ezt a cikket, korábban kellett volna létrehozni, de saját cikket szerettem volna írni, ám időm és energiám nem jutott rá, így kicsit késve, de ajánlok egy nagyon jó linket, ami 2002-es keltezésű, ám véleményem szerint minden lényeges információt magában foglal, emészthetően, érthetően elmagyarázva : http://mezohir.hu/mezohir/2002/02/a-gyumolcsfak-metszese/
Az idő lassan melegszik, kezd visszatérni a nap ereje is, lassan pattannak a rügyek. A gyümölcsfákat érdemes ezen időszak bekövetkezte előtt megmetszeni, az a legjobb, de rügypattanás után is nyugodtan metszhetünk, mert jobb, mintha nem csinálnánk semmit, így aki még nem látott hozzá gyümölcsfái megmetszéséhez, ajánlani tudom neki, hogy vesse bele magát. :-)
A link forrása: mezohir.hu
Szőlőmetszés kora tavasszal
A mai napon a Balaton-felvidék tájain buszoztam keresztül, és feltűnt, a rengeteg szőlő között mászkáló tulajdonos. A mai tavaszias időnek köszönhetően, gondolom már senki nem bírt kertészösztöneivel és nekiesett a szőlő metszésének. Azonban nagyon csalódott lennék, ha ez pusztán vaktában való vagdalózás és csipegetés lenne. A szőlőmetszéshez körültekintő kertész és gondos kéz szükségeltetik.
A kérdésre, hogy kell-e metszeni, egyértelmű igen a válasz, amennyiben gazdag fürtű, nagy szemű, csemege, vagy bor szőlőt termesztünk. Az őszi metszésről most nem beszélnék, hisz mégiscsak tavasz van. Ebből is a legelőnyösebb időpont a kora tavasz. Ha tartunk a tavaszi fagyoktól, talán várhatunk még...
Attól függően, hogy jó a tápanyagellátás, vagy inkább silány, beszélhetünk hosszú csapos váltómetszésről, és rövid csapos metszésről. Mivel a mi alacsony mennyiségű szőlőnk (kb. 10 tőke) még ráadásul szegény tápanyagtartalmú földbe is gyökeredzik, ez utóbbiról szeretnék most bővebben beszélni.
Tehát a rövid csapos metszés lényege, hogy mindig egy csapon (kisebb ágacska) csak két rügyet hagyunk az első évben, majd az évek előrehaladtával persze többet, de ügyelünk, hogy minden új mellékcsapot lemetszünk, hogy az az egy erős csap hozhassa az újabbnál újabb, és egyformán gazdag fürtöket. Ez minden tőkefajtán alkalmazható, és a ifjítani akarunk sem utolsó...
Kép: http://irodalom.lapunk.hu/tarhely/irodalom/kepek/33__gyalog_toke_500.jpg
Ezek tudatában már mi is nekiállhattunk itthon a kevéske szőlő megmetszésének, természetesen fentről lefele haladva.
forrás: Kiskerti Tanácsadó
A kérdésre, hogy kell-e metszeni, egyértelmű igen a válasz, amennyiben gazdag fürtű, nagy szemű, csemege, vagy bor szőlőt termesztünk. Az őszi metszésről most nem beszélnék, hisz mégiscsak tavasz van. Ebből is a legelőnyösebb időpont a kora tavasz. Ha tartunk a tavaszi fagyoktól, talán várhatunk még...
Attól függően, hogy jó a tápanyagellátás, vagy inkább silány, beszélhetünk hosszú csapos váltómetszésről, és rövid csapos metszésről. Mivel a mi alacsony mennyiségű szőlőnk (kb. 10 tőke) még ráadásul szegény tápanyagtartalmú földbe is gyökeredzik, ez utóbbiról szeretnék most bővebben beszélni.
Tehát a rövid csapos metszés lényege, hogy mindig egy csapon (kisebb ágacska) csak két rügyet hagyunk az első évben, majd az évek előrehaladtával persze többet, de ügyelünk, hogy minden új mellékcsapot lemetszünk, hogy az az egy erős csap hozhassa az újabbnál újabb, és egyformán gazdag fürtöket. Ez minden tőkefajtán alkalmazható, és a ifjítani akarunk sem utolsó...
Kép: http://irodalom.lapunk.hu/tarhely/irodalom/kepek/33__gyalog_toke_500.jpg
Ezek tudatában már mi is nekiállhattunk itthon a kevéske szőlő megmetszésének, természetesen fentről lefele haladva.
forrás: Kiskerti Tanácsadó
Idénynövények
Minden évszakban részesítsd előnyben az aktuális idénynövényeket! Ezzel több szempontból is jót teszel a környezettel és egészségeddel:
az idénynövényeket nem kell távoli országokból, többezer kilométer távolságból importálni, megspórolva így a hosszú szállítás okozta környezetszennyezést,
az idényzöldségek és -növények vásárlásával a helyi termelőket támogatod,
az idényüket élő zöldségeket és gyümölcsöket nem kell mesterséges szerekkel és mesterséges fénnyel mesterségesen érlelni, nem kell éretlenül leszedni, "mert majd úgyis megérik a hosszú út alatt",
a természetes körülmények között növekedett zöldségben és gyümölcsben több a tápanyag, vitamin.
Itt letölthető a táblázat nyomtatható változata:
http://tudatosvasarlo.hu/sites/default/files/TudatosVasarlo.hu_idenynoveny_tabla.pdf
az idénynövényeket nem kell távoli országokból, többezer kilométer távolságból importálni, megspórolva így a hosszú szállítás okozta környezetszennyezést,
az idényzöldségek és -növények vásárlásával a helyi termelőket támogatod,
az idényüket élő zöldségeket és gyümölcsöket nem kell mesterséges szerekkel és mesterséges fénnyel mesterségesen érlelni, nem kell éretlenül leszedni, "mert majd úgyis megérik a hosszú út alatt",
a természetes körülmények között növekedett zöldségben és gyümölcsben több a tápanyag, vitamin.
Itt letölthető a táblázat nyomtatható változata:
http://tudatosvasarlo.hu/sites/default/files/TudatosVasarlo.hu_idenynoveny_tabla.pdf
Vissza a kezdetekhez!
A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.
A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.
Érdemes figyelmesen végignézni a videót!
Egy jobb világért!
A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.
Érdemes figyelmesen végignézni a videót!
Egy jobb világért!
Kényszervágás
Veszprém - Negyvenhat kétszáz kilogrammos borjút semmisítettek meg a közelmúltban megyénkben, mert a gazda nem tudta bemutatni az állatok származását igazoló marhaleveleket.
Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnöke az üggyel kapcsolatban lapunkat is felkereste. Szerinte ugyanis elképesztő, hogy amíg Magyarországon emberek ezrei éheznek, addig több tonna egészséges húst semmisít meg az "európai normák" betartatása érdekében a hatóság.
- Az állatok megsemmisítését mindenképpen túlzásnak tartom, annak ellenére, hogy a szabályok betartása mindenkitől elvárható. Tehát akkor is, amikor valamelyik multinacionális élelmiszer áruházlánc polcaira kerül bizonytalan eredetű húsáru. Egyébként telefonon elértem az akkor éppen helyszínen tartózkodó állatorvost, aki az állatok elszállítását felügyelte. Mint mondta, a határozat elleni fellebbezés nem halasztó hatályú, tehát csak az állatok elpusztítása után lehet az intézkedés jogszerűségét vizsgálni. Az állatorvos megerősítette, az állatok egyébként egészségesek. Felvetésemre, miszerint nem lehetne-e az állatok életét megmenteni, például állatkertben való elhelyezéssel, azt a választ kaptam, hogy azok potenciális veszélyt jelentenének, hiszen amíg élnek, fennáll a lehetősége, hogy húsmarhaként eladják őket. Kérdésemre, hogy az egészséges állatok miért jelentenek veszélyt, a hatósági állatorvos leszögezte, ő felettesei utasítására, az uniós normáknak megfelelő jogszabályok alapján jár el - tette hozzá Ferenczi Gábor.
A megyénkben élő kárvallott gazda szerint viszont a magyar állam akart példát statuálni a török állam felé, és balszerencséjére éppen ő volt az áldozat. Korábban ugyanis számos alkalommal csaltak a Törökországba kiszállított marhák bizonylataival és a törökök már kilátásba helyezték a magyar kapcsolat megszakítását. - Hazánk most megmutatta, hogy itt pedig rend van, csak sajnos ennek én voltam a szenvedő alanya és persze a negyvenhat állat, illetve a közel tíz tonna egészséges hús fogalmazott a neve elhallgatását kérő gazda.
A gazda nem tudta megmondani, honnan vette a jószágot, nem tudta igazolni a borjak származát, ezért a hatóság elrendelte megsemmisítésüket.
Az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság megyei igazgatója hangsúlyozza, jogszabályok írják elő, ha beazonosíthatatlan az állatok származása, ismeretlen a takarmányozása, állategészségügyi helyzete, akkor azok húsát nem szabad emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítani. Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Egy élelmiszer csak akkor biztonságos, ha annak előállítása a szántóföldtől az asztalig egyértelműen végigkövethető. Dr. Leitold József elmondta, a gazda nem tudta megmondani azt, honnan vette a marhákat, semmilyen igazolást nem mutatott be származásuk kapcsán. Így az sem állapítható meg, hogy azok milyen körülmények között éltek korábban, hol és milyen tápszert fogyasztottak.
A Veszprém megyei tenyészetben az exportra szánt állatok esetében az összesen született 36 borjúból 34 ikerborjú volt. Ez azért is furcsa, mert a szarvasmarha-ikerborjak születése ritkaságszámba megy, az elfogadható ikerellések aránya 1-2 százalék. A gyanúsan nagyszámú ikerellés miatt az állományra forgalmi korlátozást rendeltek el az ikerellésből származó állatok genetikai vizsgálata mellett. Az állattartó egyébként elismerte, hogy a genetikai vizsgálatra nincs szükség, mert az állatok valójában nem ikerellésből származnak. Az intézkedés alapos volt, és a magyar gazdák érdekében történt.
- A jogszabályok szerint nem volt más választásunk, mint a megsemmisítés, még ha látszólag az állatok egészségesek is voltak. Többen a szemünkre vetik, hogy miért nem adtuk a szegényeknek? De kérdem én, őket lehet veszélyeztetni? Nem árt tudni, hogy ebben a helyzetben a hús mindenre kiterjedő vizsgálatának költségei messze meghaladták volna az állatok által képviselt értéket - nyilatkozta az igazgató. Hozzáfűzte, hazánkban évtizedekre visszamenőleg be lehet azonosítani a szarvasmarhák származását, s ez a továbbiakban is alapvető érdekünk. Nem engedhetjük meg azt, hogy elveszítsük fontos kereskedelmi partnereinket, köztük Törökországot azzal, hogy a hiteles nyilvántartó rendszerünk megbízhatóságát kockáztatjuk. Bizonytalan eredetű élelmiszer forgalomba hozatalát a hatóság nem engedélyezi belföldi és export célra sem, mert élelmiszerbiztonságilag elfogadhatatlan.
forrás: NAPLO
Nem mehet el blogunk sem szó nélkül emellett az esztelen barbárság mellett. Tényleg ennyire kell nekünk az európai unió szabályozása? Tényleg szükségünk van arra, hogy több tonnányi értékes ételt dobjanak ki a szemétbe? Látszik, hogy ezek az emberek, akik ilyen szankciókat találtak ki, még soha az életben nem dolgoztak meg semmiért, és pláne nem a két kezükkel. Egyedül az Anyaföld pusztításához értenek, de azt korlátlan mennyiségben. Az állatok bevizsgáltatására kellett volna kötelezni a tulajdonost és nem az elpusztításukra. Eszméletlen baromság, megint nincs józan emberi gondolkodás a tettek mögött, csak a monoton gépek cselekednek!
Ilyen körülmények között ellehetetlenítik a gazdákat. Sikeresen folytatódik tovább ennek az országnak a lepusztítása és lassan megfordul a fejemben, hogy külön országot kéne alapítani, ahova az ilyen gondolkodni nem tudó, másoknak vakon engedelmeskedő majmok még csak be sem tehetik a lábukat. Ha mégis akkor mi is "megsemmisítjük őket", mondván, hogy nem biztos, hogy tiszta eredetűek.
Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnöke az üggyel kapcsolatban lapunkat is felkereste. Szerinte ugyanis elképesztő, hogy amíg Magyarországon emberek ezrei éheznek, addig több tonna egészséges húst semmisít meg az "európai normák" betartatása érdekében a hatóság.
- Az állatok megsemmisítését mindenképpen túlzásnak tartom, annak ellenére, hogy a szabályok betartása mindenkitől elvárható. Tehát akkor is, amikor valamelyik multinacionális élelmiszer áruházlánc polcaira kerül bizonytalan eredetű húsáru. Egyébként telefonon elértem az akkor éppen helyszínen tartózkodó állatorvost, aki az állatok elszállítását felügyelte. Mint mondta, a határozat elleni fellebbezés nem halasztó hatályú, tehát csak az állatok elpusztítása után lehet az intézkedés jogszerűségét vizsgálni. Az állatorvos megerősítette, az állatok egyébként egészségesek. Felvetésemre, miszerint nem lehetne-e az állatok életét megmenteni, például állatkertben való elhelyezéssel, azt a választ kaptam, hogy azok potenciális veszélyt jelentenének, hiszen amíg élnek, fennáll a lehetősége, hogy húsmarhaként eladják őket. Kérdésemre, hogy az egészséges állatok miért jelentenek veszélyt, a hatósági állatorvos leszögezte, ő felettesei utasítására, az uniós normáknak megfelelő jogszabályok alapján jár el - tette hozzá Ferenczi Gábor.
A megyénkben élő kárvallott gazda szerint viszont a magyar állam akart példát statuálni a török állam felé, és balszerencséjére éppen ő volt az áldozat. Korábban ugyanis számos alkalommal csaltak a Törökországba kiszállított marhák bizonylataival és a törökök már kilátásba helyezték a magyar kapcsolat megszakítását. - Hazánk most megmutatta, hogy itt pedig rend van, csak sajnos ennek én voltam a szenvedő alanya és persze a negyvenhat állat, illetve a közel tíz tonna egészséges hús fogalmazott a neve elhallgatását kérő gazda.
A gazda nem tudta megmondani, honnan vette a jószágot, nem tudta igazolni a borjak származát, ezért a hatóság elrendelte megsemmisítésüket.
Az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság megyei igazgatója hangsúlyozza, jogszabályok írják elő, ha beazonosíthatatlan az állatok származása, ismeretlen a takarmányozása, állategészségügyi helyzete, akkor azok húsát nem szabad emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítani. Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Egy élelmiszer csak akkor biztonságos, ha annak előállítása a szántóföldtől az asztalig egyértelműen végigkövethető. Dr. Leitold József elmondta, a gazda nem tudta megmondani azt, honnan vette a marhákat, semmilyen igazolást nem mutatott be származásuk kapcsán. Így az sem állapítható meg, hogy azok milyen körülmények között éltek korábban, hol és milyen tápszert fogyasztottak.
A Veszprém megyei tenyészetben az exportra szánt állatok esetében az összesen született 36 borjúból 34 ikerborjú volt. Ez azért is furcsa, mert a szarvasmarha-ikerborjak születése ritkaságszámba megy, az elfogadható ikerellések aránya 1-2 százalék. A gyanúsan nagyszámú ikerellés miatt az állományra forgalmi korlátozást rendeltek el az ikerellésből származó állatok genetikai vizsgálata mellett. Az állattartó egyébként elismerte, hogy a genetikai vizsgálatra nincs szükség, mert az állatok valójában nem ikerellésből származnak. Az intézkedés alapos volt, és a magyar gazdák érdekében történt.
- A jogszabályok szerint nem volt más választásunk, mint a megsemmisítés, még ha látszólag az állatok egészségesek is voltak. Többen a szemünkre vetik, hogy miért nem adtuk a szegényeknek? De kérdem én, őket lehet veszélyeztetni? Nem árt tudni, hogy ebben a helyzetben a hús mindenre kiterjedő vizsgálatának költségei messze meghaladták volna az állatok által képviselt értéket - nyilatkozta az igazgató. Hozzáfűzte, hazánkban évtizedekre visszamenőleg be lehet azonosítani a szarvasmarhák származását, s ez a továbbiakban is alapvető érdekünk. Nem engedhetjük meg azt, hogy elveszítsük fontos kereskedelmi partnereinket, köztük Törökországot azzal, hogy a hiteles nyilvántartó rendszerünk megbízhatóságát kockáztatjuk. Bizonytalan eredetű élelmiszer forgalomba hozatalát a hatóság nem engedélyezi belföldi és export célra sem, mert élelmiszerbiztonságilag elfogadhatatlan.
forrás: NAPLO
Nem mehet el blogunk sem szó nélkül emellett az esztelen barbárság mellett. Tényleg ennyire kell nekünk az európai unió szabályozása? Tényleg szükségünk van arra, hogy több tonnányi értékes ételt dobjanak ki a szemétbe? Látszik, hogy ezek az emberek, akik ilyen szankciókat találtak ki, még soha az életben nem dolgoztak meg semmiért, és pláne nem a két kezükkel. Egyedül az Anyaföld pusztításához értenek, de azt korlátlan mennyiségben. Az állatok bevizsgáltatására kellett volna kötelezni a tulajdonost és nem az elpusztításukra. Eszméletlen baromság, megint nincs józan emberi gondolkodás a tettek mögött, csak a monoton gépek cselekednek!
Ilyen körülmények között ellehetetlenítik a gazdákat. Sikeresen folytatódik tovább ennek az országnak a lepusztítása és lassan megfordul a fejemben, hogy külön országot kéne alapítani, ahova az ilyen gondolkodni nem tudó, másoknak vakon engedelmeskedő majmok még csak be sem tehetik a lábukat. Ha mégis akkor mi is "megsemmisítjük őket", mondván, hogy nem biztos, hogy tiszta eredetűek.
Kerttervezés
Elnézést a kényelmetlen képelhelyezésért...
Kitört a tavasz, most már a tyúkok is bátrabban merészkednek elő kapirgálni, és nem csak pár percig bírják. Az igazán nagy fanatikusok, ugyan a -10 fokban is találtak maguknak munkát az udvaron, de azért az igazi teendők ideje most jött el. Ültetni még nem érdemes, mert ha olyan szerencsés helyzetben is lennénk, hogy nem fagy például a borsónk, a madarak, akik még élelem szűkében vannak ilyenkor kora tavasszal az előtörő hajtásokat felfedezve, rögtön kiszedegetik az elvetett magokat a földből. Éppen ezért foglalkozzunk inkább más dolgokkal.
Valahol azt olvastam, hogy a tudatos kertészkedés legfontosabb lépcsője a tervezés, hiszen anélkül az egész nem ér semmit. Éppen ezért úgy döntöttem írok egy cikket erről a fontos munkafolyamatról, hiszen éppen aktuális…
A első teendő, ha tervezünk, hogy számba vegyük, hogy mekkora területünk is van, amit biztosan kertészkedésre szeretnénk fordítani. A mi esetünkben az udvarnak kb. az egynegyede kerül hasznosításra már évek óta. A többi a csirkék és libák kifutója, díszkert és sima udvar. Ez kb. 200 – 250 m2-nyi területet jelent. A képen láthatóan körbekerített rész. Ezek után végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk termeszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora kert nem fog tudni ellátni egy 6 fős háztartást, mint a mienk, de minden bizonnyal megkönnyíti a mindennapokat, hogy nem mindig a bolti rossz minőségű, éretlenül leszedett, és kényszerérett zöldségnek nehezen nevezhető vackokat kell venni. Figyelembe kell venni, hogy a kertben már helye van több gyümölcsfának és bokornak. Alul középen a barackfa, mely ínycsiklandozó lekváralapanyagot hoz minden évben. A bal szélen egy nagyobb szilvafa, majd kettő egészen kicsi, pár éves őszibarackfa. A kerten belül még van egy almafa, továbbá a jobb oldali kerítésnél végig málnabokrok, a kert végében feketeszeder, míg a bal kerítésnél ribizli sorakozik. Ezek természetesen évről évre szolgálnak fagyasztanivaló finomságokkal. Ezentúl nem szabad elfeledkezni a kert közepén átívelő szőlőről sem, mely a fehér keretekre van felfuttatva, s pusztán csemegézés céljából termesztjük.
Számba kell vennünk tehát, hogy mit akarunk termeszteni! Én a következő zöldségeket írtam össze: paradicsom, paprika, cukorborsó, zöldbab, krumpli, uborka, saláta, sóska, sütőtök, eper, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma. Általában ezeket a növényeket próbáljuk meg, ha minimális mennyiségben is, de magunknak előállítani.
Az elhelyezést illetően a képen látható módon felosztjuk a kertet, és megvariálva az előző évi rendet, az egyenletes tápanyagfelvétel miatt, megtervezzük az új elosztást, ami a következő:
1. sütőtök, paprika, paradicsom
2. krumpli
3. zöldbab
4. cukorborsó
5. eper
6. sárgarépa
7. sóska
8. saláta
9. komposztáló
10. krumpli
11. uborka
12. zöldbab
13. cukorborsó
14. sárgarépa, fehérrépa
15. hagyma
Ez az elosztás talán nem tűnik következetesnek az egyes növények több helyre való telepítése miatt, de az előző évi tapasztalatok ezt a módszert igazolják.
Jó tervezést mindenkinek!!!
Kitört a tavasz, most már a tyúkok is bátrabban merészkednek elő kapirgálni, és nem csak pár percig bírják. Az igazán nagy fanatikusok, ugyan a -10 fokban is találtak maguknak munkát az udvaron, de azért az igazi teendők ideje most jött el. Ültetni még nem érdemes, mert ha olyan szerencsés helyzetben is lennénk, hogy nem fagy például a borsónk, a madarak, akik még élelem szűkében vannak ilyenkor kora tavasszal az előtörő hajtásokat felfedezve, rögtön kiszedegetik az elvetett magokat a földből. Éppen ezért foglalkozzunk inkább más dolgokkal.
Valahol azt olvastam, hogy a tudatos kertészkedés legfontosabb lépcsője a tervezés, hiszen anélkül az egész nem ér semmit. Éppen ezért úgy döntöttem írok egy cikket erről a fontos munkafolyamatról, hiszen éppen aktuális…
A első teendő, ha tervezünk, hogy számba vegyük, hogy mekkora területünk is van, amit biztosan kertészkedésre szeretnénk fordítani. A mi esetünkben az udvarnak kb. az egynegyede kerül hasznosításra már évek óta. A többi a csirkék és libák kifutója, díszkert és sima udvar. Ez kb. 200 – 250 m2-nyi területet jelent. A képen láthatóan körbekerített rész. Ezek után végig kell gondolni, hogy mit szeretnénk termeszteni. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora kert nem fog tudni ellátni egy 6 fős háztartást, mint a mienk, de minden bizonnyal megkönnyíti a mindennapokat, hogy nem mindig a bolti rossz minőségű, éretlenül leszedett, és kényszerérett zöldségnek nehezen nevezhető vackokat kell venni. Figyelembe kell venni, hogy a kertben már helye van több gyümölcsfának és bokornak. Alul középen a barackfa, mely ínycsiklandozó lekváralapanyagot hoz minden évben. A bal szélen egy nagyobb szilvafa, majd kettő egészen kicsi, pár éves őszibarackfa. A kerten belül még van egy almafa, továbbá a jobb oldali kerítésnél végig málnabokrok, a kert végében feketeszeder, míg a bal kerítésnél ribizli sorakozik. Ezek természetesen évről évre szolgálnak fagyasztanivaló finomságokkal. Ezentúl nem szabad elfeledkezni a kert közepén átívelő szőlőről sem, mely a fehér keretekre van felfuttatva, s pusztán csemegézés céljából termesztjük.
Számba kell vennünk tehát, hogy mit akarunk termeszteni! Én a következő zöldségeket írtam össze: paradicsom, paprika, cukorborsó, zöldbab, krumpli, uborka, saláta, sóska, sütőtök, eper, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, vöröshagyma. Általában ezeket a növényeket próbáljuk meg, ha minimális mennyiségben is, de magunknak előállítani.
Az elhelyezést illetően a képen látható módon felosztjuk a kertet, és megvariálva az előző évi rendet, az egyenletes tápanyagfelvétel miatt, megtervezzük az új elosztást, ami a következő:
1. sütőtök, paprika, paradicsom
2. krumpli
3. zöldbab
4. cukorborsó
5. eper
6. sárgarépa
7. sóska
8. saláta
9. komposztáló
10. krumpli
11. uborka
12. zöldbab
13. cukorborsó
14. sárgarépa, fehérrépa
15. hagyma
Ez az elosztás talán nem tűnik következetesnek az egyes növények több helyre való telepítése miatt, de az előző évi tapasztalatok ezt a módszert igazolják.
Jó tervezést mindenkinek!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)