Menü

2 év

Két évvel ezelőtt megálmodtam valamit: "Legyen egy internetes honlap, ahol összegyűjthetjük ami a szerintünk fontos az önellátó életmóddal kapcsolatban."
Az út amin járok/járunk nagyon jó a közeljövőre nézve számos új tervem is van, amik még szélesebb körben teszik elérhetővé a blogot az érdeklődők számára és a szerkesztők munkáját is motiválni szeretném ezáltal. Ám ezek egyelőre maradjanak az én kis titkaim.
Mindenesetre örülök minden egyes látogatónak, aki az Önellátó Blogot olvassa és remélem továbbra is kitartanak ezen jó szokásuk mellett...

Kecskét akarok!


Ha minden meg van! 

Ha minden megvan (Ól,kifutó,takarány,alom,stb). Vegyük meg a kecskét. De milyen fajtát,és milyen korút?

Ha szeretnénk a kecskét nevelni akkor egy választós kis kecskét vegyünk. Ha hús célra akkor mindegy milyen neműt de inkább bakot nagyobbra nő,Értelem szerűen ha tejet szeretnénk akkor jerkét(kislányt vegyünk)

Ha tejet akar termelni a kiskecske tejére kb 1-1.5 évet kell várni az első ellése után.


Tejet de gyorsan mottóval: 

Vegyen egy felnőtt kecskét lehetőleg vemhesen így egy áráért akár 3 kecskéje is lehet! Ellés után 2 héttel már ad tejet a gazdinak is. De igazán csak a kicsi,kicsik leválasztása után miénk az összes tej addig csak a maradék jut nekünk.

A kecske ól és kifutó 

A kecskét lehetőleg masszív tágas kőólban szállásoljuk el és vastagon almozzuk be szalmával( trágyázni évente egyszer kell)viszont mindig friss szalmát kell rászórni 1-3 naponként.

A kifutó minél nagyobb annál jobb! Semmiképpen se zárjuk állatunkat egy kis lukba ez nem jó neki. A kecske mozgás igénye igen nagy! A kerítés legyen erős masszív mert kedvencünk hajlamos a szökésre kikezdi a kerítés gyenge pontjait és garázdálkodik!

Mit eszik a kecske

Zöld:

A kecske fő tápláléka a mezei fűfélék.Ezért érdemes legeltetni ha mód van rá.Ott ő kiválogatja ami neki kell! Ha nincs rá mód akkor meg kell szedni neki a szükséges mennyiségű zöldet.Ami kecskénként 2-3 kg vágott zöld, persze nem kell kilóra mérni elég saccolni.A legjobb ha mindig van elötte mit enni ezért ne sajnáljuk az időt és nézzünk rá néha, ha elfogyott tegyünk az etetőjébe utánpótlást.
Milyen zöldet szedjünk? Hát semmi -képpen ne mindig ugyan azt a fajta gazt! A kecske mindent megeszik szinte de hamar ráun egy fűfélére ezért vegyesen szedjük neki. Célszerű zöldet tartalékolni esős napokra mert a vizes fű nem tesz jót neki!

Széna(Szárított mezei fű)

A téli időszakban ez a fő takarmány.Zöld helyett.Összel mikor már nem lehet igazán zöldet gyűjteni fokozatosan szénára kell váltani.Tavasszal fordítva.

Lucerna

A szárított lucerna a másik lehetséges téli takarmány. de ezt mójával lehet etetni mert nehezebben emészthető és bajt kozhat ha túl sokat kap.( Nyáron zöld ként is adható)

Szalma(búza szár)
A széna az alom anyag ezt szórjuk a kecskék alá. Az alom réteges vastag megvédi őt,őket a fagyástól emellet ha gusztusa támad rá meg is eszi amíg tiszta.

Szemes takarmány

búza,kukorica,árpa,stb a kecske mind szereti. Ha lehetőségünk van adjuk neki vegyesen ha választani lell akkor kukoricát adjunk neki legalább 1.5 kg naponta

Egyébb csemegék:

A kecske szereti továbbá a fa leveleket,a kukorica szárat,fa ágakat is leháncsolja(legeltetésnél vigyázzni kell a gyümölcsfákra,szöllőre mert megeszi, elpusztítja mind ha hadjuk!).Szereti továbbá a gyümölcsöket,zöltségeket, a szárított kenyeret(ebből csak keveset kaphat)
A kecskehús

A kecskének nincs olyan része, amelyet ne lehetne hasznosítani. Ennek ellenére hazánkban sokan idegenkednek a kecskehús fogyasztásától. Az alföldi gazdák évszázadok óta foglalkoznak a juh mellett kecsketenyésztéssel is, de a kecsketej feldolgozásának és a tejtermékek kereskedelmi értékesítésének nem alakult ki nálunk hagyománya. Igaz, néhány éve a nagyobb üzletláncok forgalmazni kezdték a kecskesajtot, de a kecskehús üzleti forgalomban nem igen kapható.

Mivel a kecske zsírszövetei a juhokéval ellentétben nem az izomszövetek közé épülnek be, a húsa egyáltalán nem faggyús. A táplálkozástudományi szakemberek egyértelműen bizonyították már a kecskehús magas tápértékét, a kevés zsírt tartalmazó hús könnyű emészthetőségét, ennél fogva feltétlen jelentőségét a diétás étkezésben. Ennek ellenére nálunk nem igazán elterjedt.

Ez nagy bolondság nem tudják mit hagynak ki! A kecske hús  finom és egészséges. Nekem is voltak fenntartásaim a kecske hússal szemben főleg azért mert nagyon szeretem a kecskéimet. De sajnos a szaporulat vágása elkerülhetetlen.(ha kis bakjaink születtek)
A hús ízét leginkább a birkahúshoz lehetne hasonlítani de annál finomabb. Főleg kolbásznak pörköltnek,de a kecskesült is nagyon finom.

Konyhakert az erkélyen


Milyen növényeket és hogyan lehet nevelni akkor, ha csak pár négyzetméteres erkélyünk áll rendelkezésre?
Az erkélynek némiképpen eltérők a termelési adottságai, mint a szabadföldnek. Sokszor több oldalról zárt, így széltől védett. A magasság miatt nem érvényesül a talajmenti fagyok hatása. Más klíma alakul ki.
Szobában is lehet nevelni egyes növényeket, de itt már mások a fényviszonyok. Legtöbb fény az ablakoknál, és azok közelében van. De pl. petrezselymet, hagymát beljebb is lehet termeszteni, kevesebb fénynél is.
A termesztésre a kereskedelemben kapható virág és palántaföldek használhatók fel (pl. Florasca) Ezeket érdemes 1/3-ad arányban homokkal, kertészeti perlittel keverni a jobb talajszerkezet kialakítása miatt.


Termesztő edényekre különböző megoldások vannak:
Álló edények a különböző cserepeket, ládákat, csatornákat használhatunk fel. Mindenképpen szerezzünk be ezekhez megfelelő alátét tálcát, mert itt nincs lehetőség a nedvesség talajból való felszívására, csak abból, amit mi öntönk alá. Jó megoldás nagyobb ládákat beszerezni, és ebben elhelyezni cserepeket. Álló edénynek lehet számítani a különböző műanyag zsákokat, melyekbe középen kiperforált csövet helyezünk a locsolás miatt. Aztán ezekre oldalt lehet vágni különféle zsebeket, így emeletesen lehet termeszteni, külön szinteken növényeket, pl. szamócát. Vannak olyan cserép és műanyag edények, melyeken gyárilag vannak kialakított zsebek, ezeket egymásra is lehet helyezni.
Fekvő edényzet lehet lapos tálca, elfektetett zsák, csatorna elemből készült termesztő edény. Fából összeállított, fóliával bélelt ágyás.
Az edényeket el lehet helyezni a kövezeten felakasztva falra, kaspóként fellógatva, és korlátra, polcra, vagy virágtartóra elhelyezve.
Azt, hogy miket használunk a rendelkezésünkre álló hely és lehetőség határozza meg.
A növények szaporítási, és ápolási eljárásai megegyeznek a szabadföldben nevelt növényekével. Amire fokozott gondot kell fordítani, az a vízellátás. Inkább többször öntözzünk, a pangó vízréteg elkerülésére, a fertőzések megelőzésére elsősorban a tálcába. Lehet kapni drágább, vízadagolós ládákat, de ezeket csak egyszer kell beszerezni, évekig használhatók. Lehet tartályt elhelyezni, melyből csepegtető csövekkel jól adagolható a víz, és folyékony tápoldat.
A túlságosan nagy helyigényű növények kivételével szinte minden fajta termeszthető erkélyen. Azonban minden növénynek vannak kisbb növekedésű fajtái, így célszerű inkább ezeket kiválasztani.
Nagyobb ládába, vagy zsákba akár uborkát, paradicsomot, babot is ültethetünk, mert támrendszert is el lehet helyezni. Támrendszernek a földbe szúrt bambuszt, nádat, drótot, fara szerelt rácsot, műanyag növényhálót, zsinórt használhatunk.


Növények:
Bab: Bokorbabot cserépben, ládában, futóbabot támrendszer mellett termeszthetünk. A legegyszerűbben termeszthető növény.
Petrezselyem: Lakásban nem tudunk annyi gyökeret termeszteni, hogy sok legyen, de levele miatt egy két cserépben nevelhetünk metélő petrezselymet. Ezeknek a levele folyamatosan szedhető. Van sima és fodros levelű változata. A fodros dekoratívabb, a sima ízesebb.
Zeller. Szintén levele miatt tarthatjuk. Mindkét növényt lehet úgy is nevelni, hogy piacon veszünk egy –két gyökeret, és cserépbe ültetve hajtásokat hoz. Ekkor nem kell magról vesződni vele.
Zellernek is van kifejezetten szárzeller változata.
Retket Ládában, de egyszerű esőcsatornában is, melyet vízszintesen helyezünk el vethetünk. Nem melegigényes, az elsőként elvethető növények egyike. Folyamatos öntözést kíván.
Ugyanígy ládában, csatornában kerülhet elhelyezésre a fejes saláta. De ezt függőlegesen is termeszthetjük, zsák oldalába vágott lyukakba ültetve.
Karalábét szintén így termeszthetünk.
A fenti növényeket lehet keverten is ültetni, vetni. Egy nagyobb láda szélébe retket, beljebb salátát, hátul karalábét. A sarkokba, és közéjük akár dughagymát is tehetünk.
A hagyma és fokhagyma szintén jól elvan cserépben, a metélőhagymáról nem is beszélve.
Polcra, virágtartóra helyezett cserepekben (fűszernövények) majorannát, bazsalikomot, tárkonyt, rozmaringot, zsályát, borsfüvet, kakukkfüvet tarthatunk. Földön elhelyezve pár szál kapor és ánizs sem jön rosszul.
Paradicsomnak vannak kifejezetten balkon változatai is, mint a Vilma nevű, amiből ládában két-három tő is elfér. De lehet ültetni manót, Zömök nevű determináltat. Az a lényeg, hogy determinált jelzésű fajtát válasszunk. Ez a zacskóra rá van írva, ezek nem folyton növő és futó fajták. De pl Karóhoz kötve a Korall nevű, vagy egy tő Lugas F1, de Cherolla koktél is elfér.
Tehetünk a fal mellé egy ládában, vagy vízszintesen kivágott zsákban elültetve egy uborkát is. Jobb a kígyó, vagy saláta fajta erre a célra.
Paprikából lehet fehéret, (Tizenegyes, Fehérözön) vagy zöldet, de csípős fajtákat is ültetni.
Erkélyen is lehet kísérletezni. Megfigyeljük, hogy melyik fajta válik be, és azt termesztjük legközelebb. Ennyi mennyiséghez nem szükséges palántaneveléssel küszködni. Azt a pár palántát meg lehet venni piacon is.
Láthatjuk, hogy ha nincs kertünk, akkor is van kis mennyiségben próbálkozni, és élvezhetjük a saját termésünk ízét, gyönyörködhetünk a fejlődésükben.

Könyvajánló: http://www.libri.hu/konyv/konyhakert-az-erkelyen-1.html

forrás: http://ilkertje.blogspot.hu

Várjunk a metszéssel!

A gyümölcsfák termőrészeinek ismerete nélkül nem szabad metszeni. Minden gyümölcsfajnak (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva stb.) megvannak a jellemző termőrészei, amelyeken – ha szakszerűen végezzük el a metszést – kialakulnak a termőrügyek.

Főleg kiskertben, kisebb gyümölcsösben sohase siessünk a metszéssel, mert nemcsak januárban, de február elején is lehetnek olyan fagyok, amelyek nagy kárt okozhatnak. Ha meggondolatlanul túl korán metszünk, olyan vesszőket, gallyakat is eltávolíthatunk, amelyekre a fagykár miatt szükség lenne.